Büszke koronásliliom

Ahogyan a földrészek közötti távolság - hála a repülőgépeknek - csökken, úgy jelennek meg egyre ritkább és érdekesebb növények exkluzív virágüzleteinkben és gyűjtőknél.

Nos, ilyen különleges, dél-afrikai jövevény a Gloriosa Rothschildiana nevű koronásliliom is. A fotó jól érzékelteti, hogy valóban úgy néz ki, mint egy kecses korona, de ameddig ez a formája kialakul, több alak- és színváltozásra képes a virág. Kezdetben a lehajló bimbónak zöldek a szirmai, majd vízszintes állásban már halványsárgák, végül, mire egészen kiegyenesíti fejét és koronába rendezi szirmait a virág, tűzvörössé válik, és úgy néz ki, mint egy lángcsóva.

Fűzöld levélzete sem mindennapi: a hosszú, lándzsás levélvégek karomszerűen végződnek, mégpedig azért, hogy ezekkel kapaszkodjanak a környező növényekre. Szükség is van erre a póttámasztékra, mert a glorióza szára igen vékony, törékeny, a virágok súlya könnyen letörné, ha a természet nem gondoskodott volna előrelátóan a szár ily módon való megtámasztásáról.

A glorióza a liliomfélék családjába tartozik, de nem hagymából, hanem egy spárgasípra emlékeztető fehéres gumóból fejlődnek ki a hajtások tavaszszal. Nyár derekára megjelennek az első bimbók, és minden száron négy-hat virág fejlődik. Szeptember vége felé abbamarad a virágzás, és a növény zöld részei fokozatosan elszáradnak: pihenésre készül.

Nevelése és szaporítása nem nehéz, ha megteremtjük a számára fontos feltételeket. Melyek is ezek? Tavasszal fektessük a gumót vízszintesen egy cserép földbe, amely homokot, lombföldet, agyagot és érett marhatrágyát tartalmaz, és takarjuk öt-hat centiméter földdel. Öntözzük be, és tegyük a cserepet meleg, világos helyre. Ebben az időszakban legyen a föld mindig nyirkos. A szára mellé tűzzünk karót, de ügyeljünk, hogy a föld alatti gumó ne sérüljön. Májustól augusztusig havonta tápoldatozzuk, és csak akkor öntözzük, ha a föld felülete száraz. Virágzás után, amikor már lombja visszaszáradt, szüntessük be az öntözést, és vigyük be a cserepet a lakás hűvösebb részébe. Még ne vegyük ki belőle a gumót, hanem majd csak decemberben, mert addig is fejlődik. Ezután borítsuk ki földdel együtt a gumót, amelyet fűrészporban vagy faforgács között tárolhatunk a következő tavaszig.